Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Karacs Ferenc Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
4150 Püspökladány, Gagarin u. 2.
Tel.: 54/451-102; OM azonosító: 203030; Telephely kód: 031
E-mail: iskola@kfg.sulinet.hu
A hét
2018. december 11. kedd
Árpád

Karacs Ferenc

(Püspökladány, 1770.?- Pest, 1838. ápr. 14.)

Születésének esztendejére nézve nézve többféle adat van, mivel az anyakönyv megsemmisült, csak visszakövetkeztetni lehet. Nem megbízható lányának, Karacs Teréznek  feljegyzése sem, mely apja halála után jó két évtizeddel készült. Legvalószínűbbnek az 1770-es esztendőt tekinthetjük, mert 1787. április 26-án írta alá a debreceni református főiskola anyakönyvét, mint tógátus diák.  Módos család gyermeke volt, így taníttatása anyagi akadályokba nem ütközött. 1781-ben beiratták a debreceni Református Kollégiumba, ahol életútjához szerencsés indíttatást kapott. Az iskola tanára, Maróthy György, fontosnak tartotta, hogy a földrajz oktatását térképekkel segítse; hazai térképek viszont nem voltak, ezért minden diáknak külföldi térképekrõl kellett másolatot készítenie. Ez vezette Karacs Ferencet a térkép szeretetéhez, a rézmetszés elsajátításához. Már kora ifjúságában kitûnt tehetsége a térképszerkesztõ és térképmetszõ pályán: 1788-ban készült el első műve, amely 10 oldalon  148 mértani ábrát szemléltet, olyan tökéletes alkotás, hogy mindenki rézmetszésnek hiszi.1789-ben készíti el iskolájának 34 lapból álló térképgyűjteményét, amely magyar iskolának megszerezhetetlen külföldi térképek másolata volt. Debreceni tanulmányainak beejezése után három évig Margittán tanított, majd 1793-ban Pestre jött mérnöki tanulmányok folytatására. Itt egyik tanára, Dugonics András ösztönzésére kezdett a rézmetszéssel elmélyültebben foglalkozni. 1794-ben Bécsben, neves rézmetszõknél ( a magyar származású Czetter Sámuelnél valamint Junkernél )bõvítete ismereteit. Ők ajánlották, hogy az akkori képzőművészetek központjában, Münchenben tökéletesítse tudását, de ajánlották a tudományokat és szépmesterségeket kedvelő I. Sándor cár udvarába is. Az ajánlatokat így utasította el: "ha minden magyar mûvész külföldön virágoztatja tehetségét, akkor csak saját sorsán segít, s nem mozdítja elõ nemzete csinosodását".   Az 1795-ben Pesten megnyitott térképszerkesztõ-rézmetszõ mûhelye rövidesen ismert és elismert lett itthon és külföldön. A müncheni és pétervári meghívásokat mindvégig elutasította. Anyagi helyzetének javultával 1802-ben feleségül vette a nagy műveltségű Takács Évát, aki később jelentős irodalmi munkásságával tűnt fel. Vendégszerető házukat csaknem naponta keresték fel a kor jelentős tudósai, írói, művészei: Vörösmarty Mihály, Kazinczy Ferenc, Fáy András, Virág Benedek, Kultsár István és a színészi pályát ekkor kezdő Déryné Széppataki Róza. Ingyenes lakóként itt kezdte el írni Katona József  Bánk bán c. drámáját 1811-13 között. E kör határozta el a Tudományos Gyűjteménynek és az Auróra c. folyóíratnak a megjelentetését, melyben számos Karacs metszet látott napvilágot.  Sok iskolai és egyéb térképet szerkesztett és metszett. Dolgozott Lipszky János neves mappáján is. Mintegy száz térképét, és kilenc atlaszát õrzik a gyûjtemények. Egyik legjelentõsebb mûvét, a Magyar ország és a hozzá kapcsoltatott Horváth és Tóth országok Közönséges Táblát 1813-ban adta ki. Ennek fõ értéke a részletessége, de jelentõs forrás értékû munkának számít az itt szereplõ 800 magyar helységnév miatt is.

          1830-ban fogott élete fõ mûvéhez. Közel tíz éven át dolgozott az Európa Magyar Atlása címû munkáján. Amikor az 1838. március 13-i árvíz háza emeleti peremét elérte,  munkáját akkor sem hagyta abba, nem követte a mentõk felszólítását.  Kiadását nem tudta megérni mivel tüdőgyulladást kapott, és április 14-én meghalt. A régi ferencvárosi temetőben, az Orczy-kerthez legközelebb eső sírhelyre temették, mely temetőt 1870-ben megszűntettek , a halottakat kihantolták, így nyughelye ma már ismeretlen.  Halála után a réztáblák a Heckenast kiadó tulajdonába mentek át, aki ezeket 1864-ig a raktárban hagyta porosodni. Az atlaszok iránti kereslet megnövekedése miatt1864-ben Hunfalvy János neve alatt jelentette meg a táblákat, a  második kiadás 1875-ben, a Franklin Társulatnál készült. Ez volt az elsõ, magyar nyelvezetû Európa-atlasz, és még a század fordulón is használták az oktatásban. A hamisítást azonban felületesen követték el, mert a táblákról több Karacsra történő utalást elfelejtettek kivésni.

          Karacs Ferenc érdemei elsõsorben mint magyar térképszerkesztõé közismertek, de meg kell említenünk a múzeumkban õrzött, mûvészi kivitelû 63 (nem térképi) rézmetszetét, vakamint a reformkor szellemi kezdeményezéseiben betöltött szerepét is.Pesten, az Õsz utca és Sándor utca sarkán álló Karacs-ház (ma Szentkirályi u. 23.) találkozó helye volt a reformkori magyar élet kiválóságainak. Vörösmarty, Kazinczy, Fáy András, Virág Benedek, Déryné, Katona József, Bajzsa József és mások Karacs Ferenc gyakori vendégei, beszélgetõ partnerei voltak.